2024 júliusától a nagyobb teljesítményű és nehezebb elektromos rollerekre is kötelező
felelősségbiztosítást kell kötni. Ez a szabályozás azt jelenti, hogy a 25 km/órás sebességet
meghaladó, vagy 25 kg feletti tömegű rollerekre kötelező a biztosítás. 
Milyen típusú rollerekre kötelező a szerződést megkötni?
 
3. § 10.  gépjármű: ​
a) minden olyan, szárazföldön, de nem sínen közlekedő, kizárólag mechanikus (tehát nem
emberi vagy állati) erővel működtetett, hatósági nyilvántartásba vett vagy hatósági
nyilvántartásba nem vett jármű – a kizárólag mozgáskorlátozott személyek általi használatra
szánt kerekesszékes járművek, az elektromos rásegítéssel működő (pedelec) kerékpárok,
valamint a mozgáskorlátozott személy által vezetett e-moped járművek kivételével
–, amelynek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 25 km/h-t, vagy legnagyobb
sajáttömege meghaladja a 25 kg-t és legnagyobb tervezési sebessége a 14 km/h-t, továbbá
b) minden, az a) pontban említett gépjárművel együtt használandó pótkocsi és félpótkocsi,
akkor is, ha nincs a gépjárműhöz kapcsolva;
 
Fentiek alapján: 
 
A fenti rendelkezések szerint az egyes mikromobilitási eszközökre is kiterjed a kötelező
gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) attól függően, hogy mekkora a nettó tömege és
tervezési sebessége.

Ezt a honlapot dr. Almási-Horváth Csilla egyéni ügyvéd, a Fejér Megyei Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd (KASZ: 36065274) tartja fenn az
ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a

www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak meg.
Copyright © 2025 · dr. Almási-Horváth Csilla ügyvéd

 
A 25 kg-t meg nem haladó saját tömegű gépjárművek esetén, ha:
nem haladja meg a 25 km/h tervezési sebessége – nem kell kgfb
meghaladja a 25 km/h tervezési sebessége – kell kgfb
A 25 kg-t meghaladó saját tömegű gépjárművek esetén, ha:
–       nem haladja meg a 14 km/h tervezési sebessége – nem kell kgfb
–       meghaladja a 14 km/h tervezési sebessége – kell kgfb

Biztosítási szerződés megkötése
A 14. életévét betöltött kiskorú esetében is helyette és nevében eljárva törvényes képviselője
(szülő) kötheti meg a biztosítási szerződést, a szerződésben szereplő biztosított így a
törvényes képviselő.
 
Biztosítás – biztosított kérdése
 
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Kgfb.) alapján: 
A Kgfb. törvény 3. § 4. pontja szerint biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező
üzemben tartója és a gépjárművet vezető személy.
 
A Kgfb. törvény szerint tehát a biztosítást megkötő (szülő) személyén kívül biztosított
a gépjárművet vezető személy (gyermek) is. 

———————————–
Megjegyzés1: A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás azonban csak arra az esetre
vonatkozik, ha a járművel (pl. a biztosított rollerrel) harmadik személynek kárt okoznak.
Magára a jármű vezetőjére nem vonatkozik, azaz ha a balesetben a (biztosított) jármű
és/vagy annak vezetője (is) sérül, az ő kárát a biztosítás nem fedezi. 
———————————–
Megjegyzés2:   büntetőjogi vonatkozás
– A Btk. szerint bűncselekmény az ittas ill. a bódult járművezetés. 
– A Kúria döntése szerint a roller nemcsak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás körében
minősül járműnek, hanem a Btk. értelmezése szerint is az. (Kúria Bfv.II.442/2022/5.: "Az
elektromos roller gépi meghajtású jármű. Ezért ittas vagy bódult állapotban való vezetése
közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton bűncselekményt valósít meg.")
– A 14. életévét betöltött személy pedig büntethető. 
Járművezetés ittas állapotban (nagyjából ugyanez a szabályozás bódult állapotra is)
236. § (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt
vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású
járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. ​
(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó
fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,