Határozott, empatikus képviselet az Ön jogaiért.

Életünk számos területén érhet bennünket kár.

Kártérítési ügyekben bonyolultságuk okán az érintett feleknek nem könnyű eligazodni; a kárigény pontos meghatározása és érvényesítésének módja,
a lehető legnagyobb összeg megtérülése érdekében érdemes jogi segítséget igénybe venni.

A vagyoni jellegű károkért kártérítés, míg a személyt ért sérelemért az új polgári törvénykönyv hatályba lépésével – a korábban alkalmazott ún. nem vagyoni kártérítés helyett – sérelemdíj követelhető. 

Vagyoni károk

A vagyoni kár kategóriája magában foglalja mind a vagyonban bekövetkezett tényleges értékcsökkenést, mind az elmaradt vagyoni előnyöket. E körbe tartoznak továbbá azok a költségek is, amelyek a bekövetkezett hátrány kiküszöböléséhez szükségesek.

Vagyoni kárnak számít minden olyan hátrány, ami pénzben mérhető. Ilyen lehet például, ha a vagyontárgy értéke csökken, ha valaki elesik egy várt bevételtől vagy nyereségtől, illetve ha a kár helyrehozása miatt kiadásai merülnek fel. Ezek összessége alkotja a vagyoni kár fogalmát.

A vagyoni kár tartalma tehát rendkívül széleskörű s a gyakorlatban még inkább összetett. Nem ritka, hogy a kár nem egyszeri, hanem folyamatosan vagy rendszeresen merül fel a károkozás következtében. A kártérítési jog erre is kínál megoldást: jövedelempótló, tartást pótló, költségpótló járadék igényelhető.  Ilyen eset, ha a balesetben elszenvedett sérülés miatt a károsult a háztartási feladatok ellátásában akadályozott, folyamatos gyógyszer, gyógykezelés költségei merülnek fel, ilyen esetekben rendszeres, (költségpótló) járadék igényelhető továbbá jövedelemkiesés esetén jövedelempótló járadék, a károsult halála esetén a tartásra jogosultak részére tartást pótló járadék formájában.

Sérelemdíj

A sérelemdíj, amely a személyiséget ért nem vagyoni sérelem esetében igényelhető, a Ptk. hatálybalépésével a korábbi jogi szabályozás szerinti nem vagyoni kártértés fogalmát váltotta fel. 

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) külön nevesít személyiségi jogokat, azonban az itt található felsorolás nem kimerítő jellegű.

A Ptk. által külön nevesített személyiségi jogok:

a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;

b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;

c) a személy hátrányos megkülönböztetése;

d) a becsület és a jóhírnév megsértése;

e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;

f) a névviseléshez való jog megsértése;

g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

A sérelemdíj mértékét a bíróság minden ügyben egyedileg, mérlegeléssel állapítja meg, melynek során figyelembe veszi a jogsértés súlyát, ismétlődő jellegét, a felróhatóság mértékét, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatását; nincsen tehát egy előre meghatározott, minden ügyre alkalmazható mérték vagy számítás. Adott esetben az is előfordul, hogy a bíróság a fenti szempontrendszer szerint mérlegelve a személyiségi jog megsértését olyan csekély mértékűnek („bagatell ügynek”) ítéli, amely nem éri el a nem vagyoni sérelem szintjét. 

Irodám kiemelten kártérítési ügyekkel foglalkozik különösen az alábbi területeken.

Szerződéses kapcsolatokban okozott károk

Hibás teljesítésből eredő károk

Orvosi műhiba perek

Egyéb kártérítési igények (személyhez fűződő jogok megsértése esetén sérelemdíj)

Közlekedési balesetek

Munkahelyi balesetek

Személyi sérüléssel járó egyéb balesetek

Bűncselekménnyel okozott károk

Azért dolgozom, hogy ügyfeleim a jog eszközeivel érvényt szerezhessenek jogos követeléseiknek – legyen szó akár szerződéses jogvitáról vagy szerződésen kívül okozott kárról.

Kérem, keressen bizalommal, ha megbízható, felkészült kártérítési ügyvéd képviseletére van szüksége!